EVANGÉLIUM Lk 19, 28-40
Jézus az utolsó húsvétra megy Jeruzsálembe. Bevonulása diadalmenet, de útjának vége a keresztre feszítés és a feltámadás. Ő jól látja a jövőt, tudatosan vállalja a keresztutat, s ezzel meg akarja erősíteni tanítványait. A nép lelkesedése csodáinak szól. Ő már annyira igazolta magát, hogy a kövek szólalnának meg, ha az emberek hallgatnának. De azt is tudja, hogy ez a lelkesedés még nem igazi hit, hanem földies várakozás.
+ EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Áldott az Úr nevében érkező király!
Abban az időben:
Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé. Amikor Betfage és Betánia közelében ahhoz a hegyhez ért, amelyet Olajfák-hegyének hívnak, előreküldte két tanítványát. Ezt mondta nekik: "Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember nem ült még soha. Oldjátok el és vezessétek ide. Ha valaki kérdezné tőletek, hogy miért oldjátok el, mondjátok azt, hogy az Úrnak van rá szüksége."
A küldöttek elmentek és úgy találtak mindent, ahogy ő megmondta. Amikor eloldották a szamarat, a szamár gazdái megkérdezték tőlük: "Miért oldjátok el a szamarat?" Azt felelték: "Szüksége van rá az Úrnak", és elvezették Jézushoz.
Ott köntöseiket rávetették a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust. Amint haladt, ruháikat az útra terítették előtte. Amikor közeledett az Olajfák-hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész örvendező tömege hangosan áldani kezdte Istent a sok csodáért, amelyet láttak: "Áldott a király, aki jön az Úr nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!" A tömegből néhány farizeus azt mondta neki: "Mester, intsd le tanítványaidat!" Jézus azt felelte: "Mondom nektek: ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni!"
Ezek az evangélium igéi.