OLVASMÁNY ApCsel 2, 14. 22-33
Péter pünkösdi beszédének igazi tartalma a Jézus feltámadásáról való tanúskodás. A Szentlélek elküldése is annak bizonyítéka, hogy ő él és az Atyánál van. A Szentlélek megvilágosító hatása alatt megértik a régi jövendöléseket is. Itt Péter a 16. (15.) zsoltárt magyarázza. Azután azt is megértik, hogy Jézus élete olyan volt, amelyet a sír nem nyelhetett el. Igazában földi működése közben is lélekben az Atyánál volt
OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből
Isten feltámasztotta Jézust,
és ennek mi mindannyian tanúi vagyunk.
Pünkösd napján Péter a tizenegy kíséretében előlépett, és hangos szóval így beszélt:
"Zsidó férfiak és Jeruzsálem egész népe! Figyeljetek és hallgassátok meg szavamat! Izraelita férfiak, fontoljátok meg e dolgokat!
A názáreti Jézust Isten igazolta előttetek, amikor, mint tudjátok, általa hatalmas csodákat és jeleket vitt végbe köztetek. Ezt az embert ti, az Isten előre elhatározott terve szerint kiszolgáltattátok, és gonosz kezek által keresztre feszítettétek, majd megöltétek. Isten azonban feloldotta a halál bilincseit, és feltámasztotta őt. Lehetetlen is volt, hogy a halál fogva tartsa, hiszen Dávid így jövendölt róla:
Szemem előtt az Úr mindenkoron,
ő áll jobbomon, meg nem inoghatok.
Örvend a szívem, az ajkam énekel,
és testem is békében nyugszik el.
Lelkemet a holtak honában nem hagyod,
hogy Szented romlást lásson, nem akarod.
Az élet útját mutatod meg nekem,
színed előtt örülni gyönyörűségem.
Férfiak, testvéreim! Hadd mondjam el nektek őszintén ősatyánkról, Dávidról, hogy miután meghalt és eltemették, sírja mind a mai napig itt van köztünk. De próféta volt, és tudta, hogy az Isten esküvel megerősített ígéretet tett: utódai közül ültet majd valakit trónjára. Ezért a jövőbe látva, Krisztus feltámadására utalva mondta, hogy nem marad az alvilágban, és testét nem éri romlás. Jézus feltámadt a halálból, és ennek mi mindannyian tanúi vagyunk."
Ez az Isten igéje.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 15, 1-2a és 5. 7-8. 9-10. 11 1 D2 tónus.
Válasz: Védelmezz engem, Istenem, * hiszen tebenned bízom. Vö. 1. vers.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja. 1. szám.
Előénekes: Istenem, oltalmazz engem, mert benned bízom! * Azt mondom Uramnak: "Istenem te vagy nékem."
Istenem az én osztályrészem és sorsom kelyhe: * örökségemet tőle várom.
Hívek: Védelmezz engem, Istenem, * hiszen tebenned bízom.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Áldom az Urat, mert tanácsot adott nekem, * éjjel-nappal erre tanít szívem mélye.
Mindenkor Istent tartom szemem előtt; * jobbomon ő áll, semmitől sem félek.
H: Védelmezz engem, Istenem, * hiszen tebenned bízom.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Örvend a szívem, és dalt zeng a lelkem, * sőt testem is megnyugszik bízva.
Mert nem hagyod lelkem az alvilág mélyén, * és testemnek romlás nem árthat.
H: Védelmezz engem, Istenem, * hiszen tebenned bízom.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Megmutatod nekem az élet útját, * és a végtelen boldogságot, midőn szent orcád látom.
Gyönyörűségre hívtál engem, * jobbod mellett szünet nélkül.
H: Védelmezz engem, Istenem, * hiszen tebenned bízom.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
Mondható a Szekvencia is, lásd 139.
ALLELUJA
Alleluja. 5. szám.
Ezt a napot az Úristen adta. * Örvendjünk és vigadjunk rajta! Zsolt 117, 24 – 5. tónus.
Alleluja.
EVANGÉLIUM Mt 28, 8-15
Az evangélista két képet tár elénk. Az asszonyokat, akik azzal jönnek a sírhoz, hogy a szeretet művét elvégezzék. Ők tudnak hinni a megjelenés hatása alatt, sőt leborulva hódolnak. A másik kép az őrök bemutatása. Ők is látnak jeleket, de életük beszorulta földi dolgok közé. Nekik a hazugság is megoldás, ha hasznuk van belőle. Ugyanez áll az elvakult főtanácsra is.
+ EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába.
Ott viszontláthatnak engem.
Abban az időben:
Az asszonyok gyorsan elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre Jézus jött velük szemben, és megszólította őket: "Üdv nektek!" Ők pedig odasiettek hozzá, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, mert ott viszontláthatnak engem."
Még úton voltak, amikor néhány őr bement a városba, és jelentette a főpapoknak a történteket. Ezek a vénekkel együtt tanácsot tartottak. Úgy határoztak, hogy sok pénzt adnak a katonáknak, és meghagyják nekik: "Mondjátok azt, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai, és ellopták a holttestet. Ha tudomást szerez róla a helytartó, mi majd megnyugtatjuk, és kimentünk benneteket." Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig el van terjedve a zsidók között.
Ezek az evangélium igéi.
Egyetemes könyörgések Húsvéthétfőre
Pap: Testvéreim! "Örvendetes napunk támadt" Megváltónk feltámadásával. Kérjük tőle a húsvéti öröm kegyelmét.
Lektor:
1. Áraszd el az egész Egyházat bensőséges, lelki örömmel!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Segíts, hogy mindenki észrevegye az igazi örömök forrásait: a szépet és jót, mindazt, amit ajándékul adtál!
Hívek: Kérünk téged...
3. Add kegyelmedet, hogy példád láttán tudjuk hinni: a jó erősebb a rossznál, és az élet győz a halál felett!
Hívek: Kérünk téged...
4. Légy velünk, Urunk, hogy a szomorúságot, csüggedést és a keserűséget kivessük lelkünkből, mindig örömet és derűt sugározzunk!
Hívek: Kérünk téged...
5. Add meg a boldogító istenlátás örömét mindazoknak, akik földi életükben hittek dicsőséges feltámadásodban!
Hívek: Kérünk téged...
Pap: Feltámadt és megdicsőült Üdvözítőnk! Áraszd el szívünket a húsvét örömével és békéjével. Segíts, hogy ezt megoszthassuk másokkal is. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
Hívek: Ámen.