A szentmise olvasmányai "C" liturgikus évben
OLVASMÁNY Szám 6, 22-27
Az évek fordulóján jó tudni, hogy Isten áldással fordul az ember felé. Áldását adta az ősszülőkre, Ábrahámban áldást ígért minden népnek. Krisztus is megáldotta tanítványait mennybemenetele előtt Az ó- és újszövetségi istentisztelet is áldással végződik, hogy Isten szándékát ébren tartsa bennünk.
OLVASMÁNY Sir 3, 3-7. 14-17a
Az ószövetségi bölcsességi irodalomnak megvolt a sajátos szemléleti módja. A kiindulás az, hogy a világ felett abszolút módon érvényesül Isten uralma. Annak elismerése adja meg a rendet, a békességet, az összhangot. De már felcsillan az a gondolat is, hogy a szeretet gyakorlása következményeiben áttöri a család kereteit, mert benne van Isten szolgálata is, s így ő jutalmazza meg a család összetartását és áldozatos lelkületét.
SZENTLECKE ApCsel 6, 8-10; 7, 54-59
Istvánt és a többi diakónust azok közül a zsidók közül választották ki, akik a szétszórtságból visszaköltöztek Jeruzsálembe, és inkább görögül beszéltek, mint arámul. Ezért voltak külön zsinagógáik is. Ők bizonyára a mózesi törvényt is nagyvonalúbban kezelték, s fogékonyabbak voltak Krisztus egyetemes tanítására. István ilyen értelemben hirdeti az evangéliumot, s ezzel vonja magára a gyűlöletet. A főtanács előtt azzal védekezik, hogy az evangélium a prófétai jövendölések teljesedése. Halálában viszont teljesen utánozza Krisztust, és megbocsát ellenségeinek.
OLVASMÁNY Iz 52, 7-10
A fogságban levő nép számára a béke és az öröm szózata az volt, hogy királya marad népének Isten, gondoskodik róla, vigasztalója lesz. De a próféta egyúttal távolabbra is tekint. a föld minden népe meglátja, hogy Istentől közeledik az üdvösség. Isten úgy uralkodik, hogy magához emeli az embert, aki hittel elfogadja őt.
OLVASMÁNY Iz 62, 11-12
Az üzenet Sion leányának, vagyis Jeruzsálem lakóinak szól: a fogság megszűnik, Isten felkarolja újra népét. De a babiloni fogságból való szabadulás egy végleges nagy esemény előképe. Az ilyen kifejezések, hogy "szent népnek", "az Úr megváltottjainak" hívják őket, mutatják, hogy a próféta egy másik, lelki szabadulásra gondol.
OLVASMÁNY Iz 9, 1-6
A próféta jelképekben jövendöl a Messiásról. Három képet használ: a sötétben levőknek világosságot hoz, örömre hangol, mint jó aratáskor, és megszabadít a szolgaságtól, mert leveszi a terhet és eltöri a felügyelők botját. Azért teheti meg, mert a vállán hatalom van, isteni erőt hordoz, s ő a béke fejedelme. Krisztus valóban meghozta a hit világosságát, a szeretet örömét, és kiszabadított a bűn szolgaságából.
OLVASMÁNY Iz 62, 1-5
A próféta arra tanít, hogy Isten adományait meg kell látni, és tudni kell nekik örülni. A történeti eseményeket, a fogságból való hazatérést és a békés élet felvirágzását már olyan szellemi távlatban írja le, hogy felismerjük benne a messiási ország kegyelmi kiáradásának előképét. Isten valóban új nevet adott, hiszen gyermekeinek hív, és nem vagyunk elhagyottak, mert Jézus Krisztusban Isten hozzá kötötte magát életünkhöz, Egyházával pedig létrehozta a jegyesi kapcsolatot. A kegyelem kiáradásán érzett öröm mindig lendületet ad életünknek.
OLVASMÁNY Szof 3, 14-18a
A próféták tudták ostorozni a bűnösöket, fenyegettek Isten ítéletével, de tudták hirdetni a megbocsátást és a vigasztalást is. Az emberek úgy érzik, hogy a bajokban Isten elhagyta őket. Isten azonban hű ígéretéhez, és közöttük marad, s szeretetét újra meg újra kinyilvánítja. A megbocsátásnak és az örömnek az ideje előképe a Messiás kegyelmi adományainak.
OLVASMÁNY Mik 5, 1-4a
A próféta visszatekint népe múltjára, és látja, hogy királyai, vezetői romlásba vitték az országot. Isten azonban hű maradt a Dávidnak adott ígérethez. Dávid családjából, Betlehemből jön a Szabadító, aki igazi pásztor lesz, összegyűjti a szétszórt népet, Isten nevében és erejével intézkedik, és békét hirdet a világnak. Itt már kibontakoznak a Messiás természetfölötti uralmának vonásai.
OLVASMÁNY Bár 5, 1-9
A próféta lelkesen jelenti be Jeruzsálemnek, illetve a fogságba hurcolt népnek, hogy Isten megelégelte szenvedésüket, és a fogságot felváltja a hazatérés öröme. Akiket az ellenség elhurcolt, azokat Isten vezeti vissza, ezért a göröngyös utak is simává válnak. Isten megengedi népének, hogy újra megtapasztalja az örömet, a világosságot, az igazságosságot és a dicsőséget.