A szentmise olvasmányai "A" liturgikus évben
OLVASMÁNY ApCsel 3, 1-10
Az apostolok első csodája jelzi, hogy Jézus igazolta őket, tehát a tanításuk hitelt érdemel. Péter más alkalommal is "Istentől előre kijelölt tanúknak" mondja az apostolokat. (ApCsel 10, 41) Ugyanakkor a csoda Jézus nevének is a megdicsőítése. A jelenetben benne van az Egyház egész programja. Nem földi javakat osztogat, egész gazdagsága a Krisztustól kapott kegyelmi rend, amely az üdvösségre vezet. Ma is Krisztus nevében oldoz fel a bűntől, az ő nevében könyörög, az ő nevében osztogatja az élet kenyerét.
OLVASMÁNY MTörv 7, 6-11
Ábrahám utódainak vallási életét az a tudat határozta meg, hogy Isten kiválasztotta őket az igaz hitre, jövőt ígért nekik és szövetséget kötött velük. De a kiválasztás elbizakodottságot is szülhetett, ezért tudatosítani kellett az alázatot és a szerénységet. Istent intézkedésében nem a nép kiválósága vezette, őt nem lehetett semmiféle emberi értékkel lekötelezni. Tettének igazi indítéka az a titokzatos szeretet volt, amellyel az embert magához akarja emelni. A hívőknek erre a szeretetre kellett válaszolni azzal, hogy engedelmeskednek Isten parancsainak. Ez jelenti erkölcsi értéküket.
OLVASMÁNY MTörv 8, 2-3. 14b-16a
Ha a manna valamilyen pusztai növény termése volt is, abban a helyzetben úgy szerepelt, mint a gondviselés ajándéka, amely táplálta vándorló népet. Ebből a szempontból előképe az Oltáriszentségnek, amellyel Krisztus táplálja az örök haza felé vándorló hívőket. A természetfölötti eledel felhívás arra is, hogy a természet adományaiban is meglássuk Isten szeretetét és legyünk hálásak érte.
OLVASMÁNY Kiv 34, 4b-6. 8-9
Isten már az ószövetségi üdvtörténetben is úgy nyilatkozott meg, mint felfoghatatlan misztérium, aki egyesíti magában a fönséget, a szellemiséget, a mindenhatóságot és az irgalmat. A bizalmat elsősorban azzal váltotta ki, hogy hűségesnek mutatkozott a szövetséghez. Ezért kéri Mózes, hogy a pusztai vándorlásban vonuljon velük együtt.
OLVASMÁNY ApCsel 2, 1-11
A Szentlélek e jövetelével teljesedett a prófétai jövendölés és Jézus ígérete. Külső jelként a nyelvek adományát hozta, aminek az a jelentése, hogy az Egyház küldetést kap minden néphez és nyelvhez az evangélium hirdetésére. Ez végső fokon Isten megdicsőítése lesz. A lángnyelvek jelképezik a Lélek tisztító és lelkesítő erejét, a viharos szélzúgás pedig emlékeztet a Sinai teofániára. Itt most életbe lép az új szövetség, amely már belülről hatja át az embert, ezért nem kőtáblára kell írni.
OLVASMÁNY Ter 11, 1-9
Az ember magában hordozza az indíttatást, hogy a hatalmat és a hírnevet minden eszközzel keresse. A Biblia ezt szemlélteti a bábeli torony építésével. Bábelben látható volt Marduk isten temploma hétemeletes tornyával, s a bálványimádás az igaz Isten megtagadása volt: Az ember azonban végül is tehetetlen Istennel szemben, hiszen a gonoszságban sem tud összefogni. A bábeli nyelvzavar ellentéte a Szent lélek adományának, amely arra képesít, hogy minden nyelven hirdessük Isten dicsőségét.
OLVASMÁNY ApCsel 1, 1-1 1
Lukács Jézus mennybemenetelét úgy írja le, mint a hit tárgyát. Az apostolok csak azt tapasztalják meg, hogy Jézus megjelenik és felemelkedik, a többi már az angyali közlésbe tartozik. Az ószövetségi teofániáknál a felhő egyszerre jelzi Isten közelségét és rejtettségét. A leírás állítja, hogy teljesedett a jövendölés, amely szerint a Messiás helyet foglal Isten jobbján. Külön hangsúly van azon is, hogy megígéri a Szentlelket, mint felülről jövő erőt, aki majd vezeti az Egyház tanúskodását.
OLVASMÁNY ApCsel 8, 5-8. 14-17
A jeruzsálemi keresztények üldözése előmozdította az Egyház terjedését. A szerző Szamariát külön kiemeli, mert az volt az átmenet a pogányok felé. Ők nem éltek vallási közösségben a zsidókkal, de Isten arra méltatta őket, hogy csodák kíséretében győződjenek meg az evangélium igazságáról. Fülöp diakónus tanít és keresztel, de a Szentlelket az apostolok közlik kézrátétellel (bérmálás). Ők biztosítják a jeruzsálemi Egyházzal való közösséget is.
OLVASMÁNY ApCsel 6, 1-7
Az Egyházat kezdettől fogva Krisztus szava szerint kellett berendezni. A jeruzsálemi közösségben voltak olyanok, akik az ősi lakosságból tértek meg, s olyanok is, akik a tartományokból vándoroltak vissza, s akik inkább görögül beszéltek, nem arámul, s ezeknek már a zsidóságban külön zsinagógájuk volt A belőlük lett keresztények úgy látták, hogy a hozzájuk tartozó szegények és rászorulók nem részesülnek egyenlő elbánásban az alamizsnaosztásnál. Az apostolok ezért választanak ki hét diakónus szolgát, és rájuk bízzák az Egyház szociális ügyeit Ők maguk vigyáznak arra, hogy az evangélium hirdetése semmilyen ok miatt ne szenvedjen kárt.
OLVASMÁNY ApCsel 2, 14a. 36-41
Péter arról tanúskodik, hogy Jézus valódi értelemben volt Messiás: Isten igazolta őt a feltámadásban. Kereszthalála tehát nem az elvetettség jele volt, hanem igazi áldozat a világ bűneiért. Az ember akkor részesedik megváltói kegyelmében, ha hisz benne, bűnbánatot tart és megkeresztelkedik. Ez az üzenet mindenkinek szól: az ószövetségi népnek és azoknak is, akik eddig távol jártak Istentől, vagyis a pogányoknak is.